Még a december 13-i alakuló ülés előtt javasolja az Integritás Hatóság elnökének a Transparency International Magyarország, hogy az átláthatóság és az esélyegyenlőség érdekében írják át a delegáltjuk részvételével összeülő, a hatóságot segítő Korrupcióellenes Munkacsoport ügyrendjét.
A K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International (TI) Magyarország szerint az is fontos, hogy a feltételek megvalósulását megfelelően ellenőrizzék.
Mérlegelt, és végül benyújtotta jelentkezését a Transparency Magyarország és a K-Monitor az Integritás Hatóság mellett működő munkacsoportba. Előbbi feltételeket támasztott, és előre jelezte: ha ezek nem teljesülnek, kilép a testületből. A feltételeket elnézve, ez hamar bekövetkezhet.
Az adatvédelmi hatóságon múlik, megismerhető lesz-e valaha a Völner-Schadl–ügyet érintő, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által végzett és elkészülte után azonnal titkosított belső vizsgálati anyag, amelynek nyilvánosságáért a Transparency International Magyarország indított pert, a bíróság pedig a Péterfalvi Attila vezette NAIH bevonásáról döntött.
Egy elnököt és két igazgatóhelyettest keresnek az Integritás Hatósághoz.
A szervezet jogi igazgatója szerint behozhatatlan hátrányt jelentett, hogy Bod Péter Ákost, Jancsics Dávidot és Marschall Miklóst ők ajánlották.
Az Európai Parlament képviselői vagyonnyilatkozati rendszere még a magyarnál is kevésbé komolyan vehető: a leadott dokumentumok tartalmát ugyanúgy nem ellenőrzi senki, a pontatlanságokat, valótlanságokat ugyanúgy nem büntetik, viszont sokkal kevesebb és sokkal kevésbé pontos adatot kell feltüntetni bennük - nem csoda, hogy nemrég még ekézték is a kormányközeli lapok. Most ezt a rendszert honosítjuk meg, szemlátomást valódi tét nélkül. A Transparency International vezetője szerint a lépésnek inkább az EU-s helyreállítási alap pénzeiről szóló tárgyalások során lehet szerepe.
Rangsorba állítottak 30, vegyesen ellenzéki és kormánypárti vezetésű önkormányzatot. A példamutatók között Baja, Ferencváros, Újbuda és Székesfehérvár is ott van, leghátul kullog Debrecen és az V. kerület.
A hvg.hu és a Transparency International Magyarország érveit első és másodfokon is elfogadta bíróság, nem titkolhatja tovább az agrártárca a pályázati információkat.
Az ítélet első fokon született, így egyelőre még nem jogerős. Az állam mintegy 300 milliárd forintért vásárolt a koronavírus-járvány miatt mintegy 17 ezer készüléket, ám a beszerzésekre a pazarlás és a korrupció árnyéka vetült.
Emberölés miatt tett feljelentést Ferincz Jenő, akinek idős édesanyja két – 60 év felett vitatott hatásosságú – kínai oltás után halt bele a Covidba. Idézi Orbán Viktort, aki azt mondta: a járványban minden döntést a kormánynak kell meghoznia, a felelősséget is a kormánynak, leginkább neki kell viselnie, ezért kapja a fizetését.
Az EU második legkorruptabb állama vagyunk, a középosztály anyagi helyzete mégis javul, viszont pont nem ez a réteg támogatja igazán a kormányt – az ilyen ellentmondásokra keresték a válaszokat a Transparency International Magyarország beszélgetésén a friss Korrupcióérzékelési Index bemutatása után. A résztvevők szerint sokakat azért nem zavar a korrupció, mert nem érzik, hogy az uniós pénz őket illetné, a komoly változást pedig a mostani tizen- és huszonéves generáció hozhatja el.
Az EU második legkorruptabb országa Magyarország, de csak azért csúsztunk le az első helyről, mert Bulgáriában még többet romlott a helyzet, mint itthon – erre az eredményre jutott a Transparency International friss Korrupcióérzékelési Indexe. A többi visegrádi országtól látványosan leszakadtunk, és a helyzet a válság alatt csak rosszabb lett.
A független képviselő szerint a hivatali visszaélés és foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés gyanúját is felveti az, ami a kiperelt dokumentumokban szerepel.
Hiába indított pert a Transparency International Magyarország a 180 milliárdos lélegeztetőgép-szerződés részleteiért, a Külgazdasági és Külügyminisztérium azt állítja, nem rögzítettek adatot arról, ki ellenőrizte, hogy egy maláj cég legyen a közvetítő, ki döntött a szerződésről, egyáltalán milyen kiválasztási eljárás volt. Az sem derült ki, hogy több millió dollárt miért nem a közvetítő cég, hanem a vezetője saját számlájára kellett utalni.
Simonka volt cége a képviselő által elért jogszabály-módosításra hivatkozva szerette volna elkerülni a szabálytalanul felhasznált támogatások visszafizetését.
Az Európai Bizottságtól kéri a Transparency International Magyarország, hogy vizsgálják meg a kormány autópálya-koncesszióját. Nem lehet megítélni – írják –, hogy indokolt-e például a 35 éves időtartam, vagy a magyar kormány arra készül, hogy megsértse az EU alapszabadságait.
A Transparency International Magyarország szerint a terv nem foglalkozik azzal, hogy a közbeszerzések testre szabottan zajlanak, az ügyészségnél pedig nem az eljárások minőségével van baj, hanem azok elmaradásával.
Az Európai Ügyészségről és a csalások elleni közös uniós fellépésről tart online konferenciát a Transparency International Magyarország, a felszólalók között volt Laura Codruta Kövesi európai főügyész is.
Soha nem mértek még ennyire szoros kapcsolatot a korrupciómentesség és a nemzeti jövedelem között – hangzott el a Transparency International beszélgetésén, miután bemutatták a jelentést, amely alapján az EU egyik legkorruptabb országa lettünk. Az egészségügyi reform és a hálapénz visszaszorítása is szóba került, ahogy az is, hogy miként növeli a korrupcióveszélyt a válság.
