Mérlegelt, és végül benyújtotta jelentkezését a Transparency Magyarország és a K-Monitor az Integritás Hatóság mellett működő munkacsoportba. Előbbi feltételeket támasztott, és előre jelezte: ha ezek nem teljesülnek, kilép a testületből. A feltételeket elnézve, ez hamar bekövetkezhet.
Az adatvédelmi hatóságon múlik, megismerhető lesz-e valaha a Völner-Schadl–ügyet érintő, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által végzett és elkészülte után azonnal titkosított belső vizsgálati anyag, amelynek nyilvánosságáért a Transparency International Magyarország indított pert, a bíróság pedig a Péterfalvi Attila vezette NAIH bevonásáról döntött.
A szervezet jogi igazgatója szerint behozhatatlan hátrányt jelentett, hogy Bod Péter Ákost, Jancsics Dávidot és Marschall Miklóst ők ajánlották.
Az Európai Parlament képviselői vagyonnyilatkozati rendszere még a magyarnál is kevésbé komolyan vehető: a leadott dokumentumok tartalmát ugyanúgy nem ellenőrzi senki, a pontatlanságokat, valótlanságokat ugyanúgy nem büntetik, viszont sokkal kevesebb és sokkal kevésbé pontos adatot kell feltüntetni bennük - nem csoda, hogy nemrég még ekézték is a kormányközeli lapok. Most ezt a rendszert honosítjuk meg, szemlátomást valódi tét nélkül. A Transparency International vezetője szerint a lépésnek inkább az EU-s helyreállítási alap pénzeiről szóló tárgyalások során lehet szerepe.
Rangsorba állítottak 30, vegyesen ellenzéki és kormánypárti vezetésű önkormányzatot. A példamutatók között Baja, Ferencváros, Újbuda és Székesfehérvár is ott van, leghátul kullog Debrecen és az V. kerület.
Az ítélet első fokon született, így egyelőre még nem jogerős. Az állam mintegy 300 milliárd forintért vásárolt a koronavírus-járvány miatt mintegy 17 ezer készüléket, ám a beszerzésekre a pazarlás és a korrupció árnyéka vetült.
Emberölés miatt tett feljelentést Ferincz Jenő, akinek idős édesanyja két – 60 év felett vitatott hatásosságú – kínai oltás után halt bele a Covidba. Idézi Orbán Viktort, aki azt mondta: a járványban minden döntést a kormánynak kell meghoznia, a felelősséget is a kormánynak, leginkább neki kell viselnie, ezért kapja a fizetését.
Az EU második legkorruptabb állama vagyunk, a középosztály anyagi helyzete mégis javul, viszont pont nem ez a réteg támogatja igazán a kormányt – az ilyen ellentmondásokra keresték a válaszokat a Transparency International Magyarország beszélgetésén a friss Korrupcióérzékelési Index bemutatása után. A résztvevők szerint sokakat azért nem zavar a korrupció, mert nem érzik, hogy az uniós pénz őket illetné, a komoly változást pedig a mostani tizen- és huszonéves generáció hozhatja el.
A független képviselő szerint a hivatali visszaélés és foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés gyanúját is felveti az, ami a kiperelt dokumentumokban szerepel.
Hiába indított pert a Transparency International Magyarország a 180 milliárdos lélegeztetőgép-szerződés részleteiért, a Külgazdasági és Külügyminisztérium azt állítja, nem rögzítettek adatot arról, ki ellenőrizte, hogy egy maláj cég legyen a közvetítő, ki döntött a szerződésről, egyáltalán milyen kiválasztási eljárás volt. Az sem derült ki, hogy több millió dollárt miért nem a közvetítő cég, hanem a vezetője saját számlájára kellett utalni.
Az Európai Bizottságtól kéri a Transparency International Magyarország, hogy vizsgálják meg a kormány autópálya-koncesszióját. Nem lehet megítélni – írják –, hogy indokolt-e például a 35 éves időtartam, vagy a magyar kormány arra készül, hogy megsértse az EU alapszabadságait.
A Transparency International Magyarország szerint a terv nem foglalkozik azzal, hogy a közbeszerzések testre szabottan zajlanak, az ügyészségnél pedig nem az eljárások minőségével van baj, hanem azok elmaradásával.
Az Európai Ügyészségről és a csalások elleni közös uniós fellépésről tart online konferenciát a Transparency International Magyarország, a felszólalók között volt Laura Codruta Kövesi európai főügyész is.
Soha nem mértek még ennyire szoros kapcsolatot a korrupciómentesség és a nemzeti jövedelem között – hangzott el a Transparency International beszélgetésén, miután bemutatták a jelentést, amely alapján az EU egyik legkorruptabb országa lettünk. Az egészségügyi reform és a hálapénz visszaszorítása is szóba került, ahogy az is, hogy miként növeli a korrupcióveszélyt a válság.
Miért nem lázadnak a magyarok még akkor sem, ha nyilvánvaló a politikai korrupció? – Martin József Pétert, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatóját, a Budapesti Corvinus Egyetem külsős adjunktusát kérdeztük.
Egy elnököt és két igazgatóhelyettest keresnek az Integritás Hatósághoz.
A hvg.hu és a Transparency International Magyarország érveit első és másodfokon is elfogadta bíróság, nem titkolhatja tovább az agrártárca a pályázati információkat.
Az EU második legkorruptabb országa Magyarország, de csak azért csúsztunk le az első helyről, mert Bulgáriában még többet romlott a helyzet, mint itthon – erre az eredményre jutott a Transparency International friss Korrupcióérzékelési Indexe. A többi visegrádi országtól látványosan leszakadtunk, és a helyzet a válság alatt csak rosszabb lett.
Simonka volt cége a képviselő által elért jogszabály-módosításra hivatkozva szerette volna elkerülni a szabálytalanul felhasznált támogatások visszafizetését.
Eddig legalább Bulgária korruptabb volt nálunk, most azonban velük és Romániával hármas holtversenyben az EU legkorruptabb országa lettünk a Transparency International korrupcióérzékelési indexe szerint. A most kiadott, 2020-ról szóló elemzés arra jut: a kormány arra használja fel a járványt, hogy tovább erősítse a hatalmát és hogy még több közpénzt alakítson magánpénzzé.
